2011. szeptember 10., szombat

Még vagyok....




















Még vagyok, élek, létezem, csak nyár volt, szabadság, meleg, gondtalanság.
No és egy kicsit unoka.


Most hogy elkezdődött az iskola, beállt a régi rend és én végre elkészültem a hőn áhított takaróm fedlapjával. Még egy nyári táborban irigyeltem meg egy társam színeit, azóta nem bírok magammal. Tudja szerintem mindenki, milyen érzés ha a vezérhangya elindul. Nincs megállás. Buzgóságomat mi sem bizonyítja ékesebben, hogy rossz matematikus lévén rögtön kettőre is kiszabtam az anyagot.
Most az "A" változatot látjátok, de már varrom a "B"-t is.
Folyt. köv.

2011. június 20., hétfő





Egy új technika....





Új technikát tanultam és azzal készülnek ezek a kis szösszenetek. Először vágunk, aztán applikálunk majd tűzni kell. Az első kettőn már túljutottam - mint látható - a tűzés még hátra van. Kicsit bizonytalan vagyok benne,mert olyan színes és olyan formás, hogy nehéz eldöntenem hogyan tovább. Nem szeretném elrontani.

2011. június 17., péntek

Ballagási takaró










Hallgatásom oka egy fergeteges tábor és egy ballagási takaró. Három napot töltöttem a Balaton partján egy táborban. Sokat varrtunk , főleg modern technikákkal készültek műveink, sokat nyaltunk - fagyikát, és sokat nevetgéltünk, beszélgettünk. Egyszóval én nagyon jól éreztem magam. A tábor előtt megkért egy kedves ismerősöm, hogy ballagási ajándékként egy takarót szeretnének az osztályfőnöknek. Így aztán tábor előtt szabás, utána meg varrás. Íme az eredmény. A színek kicsit halványabbak és a 24 név sem nagyon látszik, egy visszajelzés szerint mindenkinek nagyon tetszett.

2011. május 27., péntek

Nyílt nap, bemutató nélkül

Sokáig gondolkodtam, megírjam-e a következő bejegyzést, de úgy döntöttem megteszem.

A Varrógépcentrum blogjában egy felhívást tett közzé:Nyílt műhelyfoglalkozás keretén belül megismerkedhetünk a Q Drive hosszúkaros tűzőgéppel. Előzetes jelentkezés szükséges!

Mi egy kedves foltos társammal együtt be is jelentkeztünk és el is mentünk a megbeszélt időpontra. Sajnos a hölgy - aki a bemutatót tartotta volna - lebetegedett és nem tudott ott lenni. Ilyen előfordul, megértettük. Azt azonban nem fogom és nem is akarom megérteni, ha a Varrógépcentrum ezt közzéteszi a blogjában, meghirdeti, akkor miért nincsen egy ember, aki ilyen esetben vállalja a felelősséget. Miért nem vállalkozott senki a bolti dolgozók közül, aki megmutatta volna nekünk a gép működését? Biztosan többen értenek hozzá, hiszen érteniük is kell, mert ha jól tudom el is szeretnének adni ilyen gépeket. Sajnálom a dolgot, mert mint leendő vásárlót is érdekelt a téma. Vidékről felutaztunk,( 240km) szabadságot vettünk ki és az összes megjegyzése a boltvezetésnek az volt. " Hát, elnézést kérünk:" Hát nem szeretném elnézni. Vagy én látom rosszul? Az is lehet, túl érzékeny vagyok, bár nem hiszem.

Hát ennyi. Ehhez többet nem akarok hozzáfűzni, mert egy fecske nem csinál nyarat, de el nem felejtem. Engem úgy neveltek, hogy megtanultam mi a felelősség, együttérzés, felebaráti szeretet.

Tatabányai táska









Elkészült a Tatabányán tanult táska. Amitól tanultuk. Érdekessége számomra, hogy taft anyag és festett géz a külső lapja. Én egy csinos kis virággal bolondítottam meg. Sok munka volt vele, mert renitens módon nem figyeltem meg az összes varrási fázist, így aztán rendesen megszenvedtem a bélés és cipzár bevarrásával.








2011. május 23., hétfő


Habos festés



Már régebben, borotvahabos festések eredményei voltak ezek az anyagok. Azóta csendben várakoztak erre a pillanatra. Napsütés, jókedv,élénk színek, és a végeredmény mi lett?? Természetesen táskák. Hozzájuk, melléjük apró kiegészítők. Élveztem a varrásukat, csakúgy, mint régebben az anyagok festését. Hozzá kell tennem nagy segítségem is volt a munkában: a kislányom. Talán ezért élveztem ennyire.

2011. május 20., péntek

Ismét aktívan


Hallgatásom oka, hogy ezerrel készültem a tatabányai táborra.
Napközben dolgoztunk: varrtunk. Esténként pedig átadtuk magunkat a szórakozás önfeledt pillanatainak.
Első este tekéztünk, (ahol a csoportommal a másodikak lettünk) jutalomfalatkákért sportcsoki képében.
A második este karaokee party volt, fergeteges hangulattal.



Egyébként varrtunk is!!!




A munkákkal még nem teljesen készültem el, de végre lett takarója a varrógépemnek. Már nagyon megérdemelte szegényke. Margitkától egy táskát tanultunk sok-sok kézi varrással. A többi varrományomat is folyamatosan megmutatom, csak el kell készüljek vele.