2012. február 19., vasárnap

Na vajon mi lehet?



Hát igen,megint egy táska. Igaz, már tele van velük a varróskuckóm, de hát sosem elég.
Megláttam ezt a maradék anyagot, magamévá tettem, megvarrtam és már tovább is adtam a menyemnek. Boldog volt, szereti a kéket. Már el is kezdtem egy másik varrását, mert akkor mi maradna a kuckóban? Nem vagyok kék párti, de ami jó...., az jó. Így barnával párosítva nekem is tetszik.

2012. február 17., péntek

Nagy a dilemma










Mónika által életre keltett "Varrjunk együtt"-re készítgetem a blokkokat. Két színem fix és már eldöntött, de a harmadik szín sehogyan nem akar összejönni. Csináltam pár mintát, de még mindig vajúdok.
Leginkább a kék felé hajlok, de ?
Hát még van időm az összeállításig csak döntésképes leszek, vagy nem?

2012. február 10., péntek

Én is játszom









Ismét előkerültem. Volt egy kis kényszerleállás,mert visszeremet renováltattam és nem ment a gépi varrás. Bár az igazat megvallva nem is nagyon szorgalmaztam a dolgot. Helyette olvastam rengeteget. Nagyon jól esett .

Most ismét csatarendbe állok, ugyanis megkésve bár,de törve nem lehetőséget kaptam egy közös varrásban való részvételre.


Íme az első munka,mert természetesen ezekkel is lemaradtam a többiek mögött. De pótolom...., még van két hét táppénzem,remélem elég lesz.

2011. december 13., kedd

Egy három éves fiúcskának
















Egy három éves fiúcskának készült ez a takaró.
Nagyon szereti a csiga-bigákat, gondolom a képből rögtön kiderült.









Élveztem készíteni, nem spóroltam a színekkel, mert én azt tartom, minél színesebb a világ, annál nagyobb a boldogság.


Zárójelben megjegyzem: ez egy nagymama "angyalka" ajándéka az unokájának.






Sajnos a színek itt nem olyan elevenek, mint az életben.

2011. november 23., szerda

Virágok



Nem vagyok az a mindennapra egy jegyzet típus. Szépen komótosan, egyszer talán aktívabbra kapcsolok.

Pénteken lesz iskolánk névadójáról elnevezett gálánk. Ilyenkor a gyerekek bemutatják mi mindenre képesek.( ének, vers, tánc...) A tanárok izgulnak, vajon képesek-e? Gyerekmunkákból vásárt rendezünk. És az est keretén belül átadjuk a legjobb tanárnak ill. diáknak kijáró Bárczy-díjat.

Idén a tanároknak járó - mert ketten lettek - díjat én varrogattam meg. Egy virág mellett döntöttem, mert ki a virágot szereti, rossz ember nem lehet. Remélem örülni fognak neki. ( a fényképezés rejtelmeibe még bele kell ásnom magam)

2011. október 19., szerda

Baby - nek takaró





Egy még meg nem született kicsinykének készült ez a takaró. A kérés mindössze annyi volt, hogy jelenjen meg benne a magyar szín. (piros,fehér,zöld). Amerikában élnek, de igazából magyarnak érzik magukat, - gondolom, mert sajnos nem ismerem őket.

Nem volt egyszerű, mert nehezen tudtam összehozni a csecsemőt a magyar színekkel, -főleg mert a gyermek neme még nem ismert.

Hát ez lett belőle. Az én gyermekem, szeretem és öröm volt készíteni.

Remélem leendő kisgazdájának is tetszik majd.










2011. szeptember 17., szombat

És a "B" változat




Elkészült a fedlapja a "B" változatnak is. Sokat vacakoltam vele és sokat fejtettem, ráadásul boldogan, mert fejteni úgy kell! - egy kedves foltvarrós társam szerint.


Hát most a varrás közben nagyon boldog voltam. Talán fáradtabb voltam, talán figyelmetlenebb, de boldognak gyakran boldog.


Nem baj már "csak" tűzni kell és mutatom a kész takarókat.

Csak győzzétek megvárni!

Remélem győzitek.

Most pedig elmegyek a városlődiek közös varrására és meglesem mi történik ott....